A HIV története I. – A vírus eredete

A HIV története I. – A vírus eredete

A HIV története I. – A vírus eredete

A HIV-vírus korábban jött létre, mint gondolnánk. De honnan indult? Pontosan hány fajtája van? Hogyan alakult ki? Tényleg majmoktól származik? Mikorra vezethető vissza az első biztos lelet? És mik voltak azok a balszerencsés körülmények, amik segítették a HIV terjedését? Itt az első része a HIV történelmét feldolgozó minisorozatnak.

2020-ben majdnem utolsó olvasmányom volt a Négy betű Rebecca Makkaitól, aki elképesztő mélységgel és szépséggel dolgozta fel az 1980-as évekbeli HIV-járványt Chicagóban. Akkoriban a HIV még teljesen más arcát mutatta. Míg ma egy kezelhető vírusról beszélünk, mely megfelelő gyógyszeres kezeléssel nincs hatással az emberi életre, se annak hosszára, a 80-as években még egy láthatatlan ellenséggel harcoltak vele az emberek. Aki elkapta, minden bizonnyal néhány év múlva elhunyt. Makkai regénye szívfacsaróan mutatja be, hogyan hullottak szét teljes baráti társaságok és közösségek a vírus miatt, és hogyan haltak meg tömegesen fiatalok és idősek, miközben a politika nem foglalkozott a titokzatos betegséggel, ami leginkább a társadalmat amúgy is zavaró meleg közösséget érintette. 

Mivel a HIV és AIDS körül máig megannyi stigma létezik, egy apró sorozatban feldolgozom a HIV történelmét. 

Már az 1980-as évek közepén feltűnt a kutatóknak – mikor a HIV már érezhetően tombolt az USA-ban –,  hogy a vírusfertőzés tünetei igencsak megegyeznek több korábbi rejtélyes megbetegedéssel, melyeket Közép-Afrikában jegyeztek fel. Hamarosan egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a HIV már sokkal korábban elkezdte terjedését a világon, mint gondolták, a kiindulási pont pedig minden bizonnyal Afrika volt.

Fontos tudni, hogy a HIV-nek alapvetően két fajtája van. A HIV-1 a széleskörökben ismert HIV-vírus, mely az egész világon elterjedt, a HIV-2 pedig kevésbé fertőző, valamint sokkal ritkább és leginkább Nyugat-Afrikai országokban található meg.

A HIV-et és az AIDS-et előszeretettel keverik az emberek, holott két különböző fogalomról beszélünk. A HIV egy vírus, mely megferzőheti a szervezetet, míg az AIDS a HIV-fertőzés legutolsó, sokszor halálos stádiuma. Ma már az AIDS-stádiumból is elérhető a felépülés és a fertőzésmentes állapot.

Hamarosan aztán egyre több tudományos bizonyítékot is találtak a felvetésre. Két nyugat-afrikai páciensnél kimutatták a HIV-2 vírust, ami bár hasonló volt a nyugati világban ismert HIV-hez (ami valójában HIV-1), genetikailag viszont voltak különbségek. Ami viszont még fontosabb volt, hogy a HIV-2-ről kiderítették, hogy igencsak közeli kapcsolatban áll a kormos mangábékban megtalálható SIV-vírushoz. 

1989-ben aztán Martine Peeters és kollegái kutatásaik során vadon élő csimpánzokban kimutatták azt a fajta SIV-vírust, mely szerológiailag hasonló volt a HIV-1 vírushoz, ám különbözött a HIV-2 vírustól.  Nem sokkal később a HIV-1 és a csimpánzokban előforduló SIV-vírus közti kapcsolatot megerősítette Simon Wain-Hobson csoportja is. Már csak az nem volt világos, hogy a pontosan mikor, hol és hogyan is alakulthatott ki a vírus, a csimpánzokból és mangabéktól az emberre kerülve.

Az újabb áttörés 1998-ban érkezett egy David Ho által vezetett kutatók egy csoportjából. Egy 1959-ben, a Kongói Demokratikus Köztársaságban található város, Kinshashában levett vérmintából kimutatták a HIV-1 vírust. Máig ez a legkorábban diagnosztizált HIV-fertőzés. A páciens, akitől a vérminta származott, minden bizonnyal egy volt azok között, akik hasonló tüneteket mutattak haláluk előtt a régióban, ám az orvosok ekkor még nem tudták, hogy mivel állnak szemben.

1999-ben aztán Beatrice Hahn és kollegái is kiadtak egy fontos kutatást a vírus eredetéről. A két kutatás eredményeit összevetve a HIV-1-et végül két csimpánzfajtára vezették vissza.

Érdekesség, hogy a HIV-1 vírusnak négy alcsoportja van, ami azt jelenti, hogy a vírus nem egyszer kerülhetett át ilyen módon csimpánzól emberre, hiszen a vírusnak négy különböző alcsoporotja alakult ki. Az M, N, O, és P HIV-1 közül ma az M-et ismerjük a leginkább – ez terjedt el szerte a világban és okolható a fertőzések túlnyomó részéért.

Bár arról hallhattunk korábban is, hogy a HIV minden bizonnyal főemlősökről került át az emberekre, könnyen probléma lehet, hogy hogyan hallottuk ezt a történetet. Nem egyszer – többek között általános iskolában, biológia órán, hetedikesként (!) – hallottam azt a diskurzust, hogy ha az AIDS a majmoktól származik, akkor ez azt jelenti, hogy valaki régen egy deviáns alak megerőszakolt egy majmot, majd kuncogás. Erről viszont szó sincs.

Viszont mindez tökéletesen példázza, hogy a HIV, mivel kezdetben leginkább a meleg férfiakat érintette, előszeretettel van összekötve perverziókkal és szexuális devianciákkal – tévesen és rendkívül károsan. Ez a fajta diskurzus ugyanis sokakban azt a súlyos félreértést erősíti, hogy a HIV-et csak melegek kaphatják el, a többségi társadalom nincs veszélyben.

Viszont a majomszexnél van elfogadhatóbb és logikusabb magyarázat is arról, hogyan is került át a SIV az emberei szervezetbe, ahol aztán kialakult belőle a HIV. Mikor a vadászok friss sebekkel vadászták le a majmokat, minden bizonnyal azok vére belekerült a rajtuk látható vágásokba, horzsolásokba, onnan a vadászok vérrendszerébe, majd mutálódott az emberi vírus, ami aztán elkezdett emberek között is terjedni.

A későbbi évtizedekben aztán tovább folytak a genetikai vizsgálatok. Dr. Nuno Faria és csapatának kutatásai szerint a HIV 1920 körül terjedhetett át az emberre, Kinshasha régiójában, ahonnan az első vérminta is származik. Az első hivatalosan megállapított AIDS-stádiumú betegeket is itt diganosztizálták és ha a HIV-vírus genetikáját megpiszkáljuk, itt találhatók meg a lánc alapjait.

Kinshasa tökéletes kiindulópont volt a vírus számára. 1920 és 1940 között a városban igazi népességrobbanás volt tapasztalható, kereskedelmi központként a település pedig tele volt utakkal, sínekkel és folyókkal. Az 1940-es években csak vonaton évi egymillió ember utazott keresztül a városon. Ráadásul ebben az időszakban virágozni kezdett szexkereskedelem is, de a vírus terjesztéséhez köthető az is, hogy megannyi bevándorló fordult meg a környéken, akik szintén könnyen vihették át a vírust egyik városból a másikba. 1937-ben a vírus már bizonyíthatóan elérte a Kinsasha-tól 120 km-re lévő Brazzaville városát. Mivel keletre és északra ebben az időszakban jóval kevesebb útvonal volt, így a nyugati világot ekkor még minden bizonnyal nem, vagy kevés mértékben érte el a HIV. Ám 1960-ban bekövetkező társadalmi változások miatt a vírus útja megnyílt nagyobb távolságok felé is. 

Az 1960-as évekre így a HIV elérte Haitit, ami a HIV történelme szempontjából kulcsfontosságú pont. Ekkoriban megannyi haiti professzor tért vissza hazájába a Kongóból, és sajnos magukban hordozták a HIV B-láncolatát is, amiből aztán kialakult az M alcsoport– ami 2014-re összesen 75 millió fertőzést okozott. Vagyis a ma ismert HIV Haitiban született meg. 

1970-ben a HIV vírus megjelent az Egyesült Államokban. 1980-ra a HIV-fertőzések fele már Kongón kívül esett. Ám a vírusról létezéséről még senki sem tudott.

A következő részben a titokzatos és sokat vitatott Patient Zeroval ismerkedünk meg.

Tetszett az írás? Akkor szégyentelenül megkérlek, hogy kövess Instagramon! Felhasználónév: @kanicsar  …És Facebookon!

Forrás:

https://www.avert.org/professionals/history-hiv-aids/origin

https://www.history.com/topics/1980s/history-of-aids

https://www.nature.com/articles/d42859-018-00008-6

https://earthsky.org/human-world/aids-pandemic-origin-was-1920s-kinshasa-says-study

Facebook Comments